Islander.hu

Pannónia Fesztivál 2011 – Voltunk, láttuk, visszatérünk…

június 15th, 2011

Csírájában fojtotta el a hétköznapok gondjait, a 2011-es szezonnyitó fesztivál. Tökéletes ötödik jubileum volt Várpalotán, a június pedig bőséges napsütéssel jutalmazta fesztiválozó közösségünket. Nem vagyok tisztában a Pannónia fesztivál első öt éves tervével, de amennyiben az volt a cél, hogy ez idő alatt hazánk egyik legnagyobb fesztiváljává nője ki magát a PAFE, akkor az bejött. Borsodi zenei fesztiválok: mélyen fejet kell hajtanunk és bizony ott az első piros pont idénre. Gyönyörű fényképeket lehoz majd a Pannónia fesztivál honlapja is, de azt tudjátok, hogy engem mi érdekel egy fesztiválon. Örülök az új ismeretségeknek és örülök nektek, akik az egész fesztiválkultúrát életben tartjátok…

Amikor odaérek egy fesztiválra és meglátlak benneteket, nekem olyan mintha hazamennék, egy másik otthonomba. A Pannónia fesztivál esetében nagyon erős érzés ez, ami talán annak is köszönhető, hogy szezonnyitóként ide megyünk először az évben.

Az elején piros pontról beszéltem, ami a fesztivál egész képére ráillik. Tízes skálán tíz pont volt minden, az pedig plusz pontokat érdemel, hogy a PAFE más irányban is nyit.

A bejáratnál várakozó fesztiválozók bizony hazánk zászlaján kívül, egyéb nemzet lobogóját is lengették rendesen. Iszonyatos gyorsasággal halad a PAFE nemzetközi irányba is. Öt éves viszonylatban nem láttam még fesztivált nézőszámban ennyire fejlődni.

Le a kalappal! Öt napos, tömör, eseménydús és igényes lett a PAFE! A fesztivál területe megtelt sátrakkal, a parkoló is kezdett hasonló képet mutatni, a lakóautók pedig saját vagy béreltként, de ott sorakoztak.

Öröm és vidámság mindenhol. Rendkívül családias hangulat, baráti kommunikáció minden szinten. Bárhova ültem le és bárhol beszélgettem,  pozitív visszajelzés fogadott. Színes volt a világ Pünkösdkor Várpalotán, széles volt a zenei választék és fesztiválhangulat a köbön.

Mondjuk nem egy koncerten voltam, azt viszont nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy melyik volt a legjobb. Jelzőkkel illethetünk stílusokat, talán így érthető a dicséret. A legszebben elénekelt koncert díjáért, véleményem szerint idén a Magashegyi Underground vehetett volna át különdíjat, Bíborka ugyanis utánozhatatlan volt ebben a kategóriában.

Kiemelném továbbá a Depresszió zenekar koncertjét. Amennyiben valaki más műfajt kedvel de zenei szempontból figyelte a dolgokat, véleményem szerint észrevehetett ezt-azt. Egy kitűnően beállított és pontos rendszer, megfelelő hangosítással bizony elég brutál módon tud szólni! A tavalyi Hegyalja Fesztivál után várható volt a Depresszió sikere, de ez túlszárnyalta a várakozásokat. Szerintem nem én láttam így egyedül.

A 30Y zenekar elemezni való, rendkívül szimpatikus és megnyerő szövegvilága ismét kitűnően szerepelt. Beck Zoli egyre színesebb színpadi és énekesi munkája, rendkívül vonzóvá teszi az együttest. Nagyszerű színpadi megjelenés, egyedi hangzásvilág és a megszokottól merőben eltérő koncertélményt kaptunk a 30Y -tól. Megfigyelhető az is, hogy bizony a mai tinitársadalomban is meg van az a réteg, amely egy 30Y kaliberű szövegvilágra nem csak nyitott, hanem rendkívül befogadó is. Tovább megyek: Várják, hogy szülessenek újabbak és újabbak. Az a nagyszerű, hogy a 30Y világa ugyanakkor nem köthető korosztályhoz. Mindenkinek szól és mindenkihez szól. Áthidal és összefog, élményeket mesél és gondolatokat közvetít.

Az egyik leghangulatosabb, legközösségibb koncert díját az Alvin és a Mókusok felé csúsztatnám. Egy Alvin koncerten lenni olyan, mintha az embert helikopterről beledobnák egy olyan tömeg közepébe, ahol puhára esik és tárt karokkal várják. Bólogatunk a mondanivalón, megőrülünk a zenére, a mellettünk álló pedig ugyanezt érzi. Én nem tudtam még teljesen megfejteni, hogyan csinálja az Alvin és a Mókusok, de azt tudom, hogy amit csinálnak, azt bizony nagyon jól csinálják.

Összegezve tehát kijelenthető, hogy a PAFE tökéletes feszt. Fesztiválozó szemszögből a 2011-es rendezvény minden szempontból kielégítő volt.

Jó zene, kiváló infrastruktúra, körültekintő szervezés. Higiéniai szempontból igényes, megközelítésre rendben van. Sátorhely és beléptetés szempontjából fejlődni fog, a parkolás autóval rendezett és szervezett. Kihajtás autóval gondtalan, Várpalota pedig gyönyörű. Ott voltunk, láttuk és visszatérünk!

Kategóriák: Fesztiváljegyzetek | Címkék:Fesztivál, PAFE, Várpalota